Fülöpháza

A kiskunsági homokhátságon Kecskeméttől nyugatra, az 52-es út felől megközelíthető kisközség lakossága a kunoktól származik. A pogány kunokat Fülöp püspök térítette át a keresztény hitre, emlékére a vidéket Fülöpszállásként kezdték nevezni. A kunok több évszázad viszontagságai után 1745-ben szerezték vissza a kiváltságaikat. 1948-ban Fülöpháza pusztát önálló községgé szervezték. A település életét a természeti látnivalókra szervezett tanyai vendégfogadás határozza meg. A település határának mintegy felét teszi ki a Kiskunsági Nemzeti Park egyik leglátogatottabb védett térsége a Fülöpházi buckavidék. Területén homokbuckákat, gyepes területeket, a náddal részben fedett Kondor-tavat és az egykori szikes tavak időszakos vízállása körül gazdag védett madárvilágot tekinthetünk meg a Madárvártáról. Az 52-es út déli oldalán találjuk a Természetvédelmi Oktatási Központot, és kutatóállomást, körülötte a ma is változó futóhomokos részeket láthatjuk. A csendes természeti környezetben több tanyai vendégház, lovastanya fogadja a kikapcsolódni, sportolni vágyókat.