Lajosmizse
![]() |
![]() |
A Duna-Tisza
közén, Budapest és Kecskemét között, az utóbbitól alig tizennyolc kilométerre
található Lajosmizse. Lakosainak száma: 10.944 fő.
Jelenleg az itt élő emberek zöme mezőgazdasági tevékenységet folytat a település
adottságai következtében. Az ipar betelepülése, már a kezdeti lépéseken túl
van, de még vannak kiaknázatlan területek.
A hajdan valószínűleg ligetes -erdős tájon a tatárjárás után, IV. Béla jóvoltából
kunok telepedtek le. Ma is látható az akkoriban épült kőtemplom néhány maradványa.
(Pusztatemplom) A lakosság növekedése következtében 1877-ben történik meg az
önálló településsé válás Jász-Lajos-Mizse Nagyközség néven. A város nevének
mai formája 1902-től van érvényben.
Természeti értékeink közé tartozik a több mint száz éves park közepén, a patinás
Gerébi Kúria szomszédságában található 120-200 éves tölgyek csoportja és a két
darab matuzsálem korú vadkörtefa. Megemlítendő még a mesterségesen kialakított
nyolchektáros horgásztó, mely pihenőhelyként is szolgál.
Lajosmizsén óvodai nevelés és általános iskolai oktatás folyik.
Sport területén jeleskedik a férfi kézilabda csapat, de megtalálható településünkön
az asztalitenisz, karate, sakk, galamb, horgász, teremfoci és labdarúgó sportegyesület
is.
Műemlékek: A római katolikus templom (1896) és a református templom (1903) mellett
megtalálható még egy tanyamúzeum is, mely a hajdani paraszti élet színtereinek,
kellékeinek érzékletes bemutatásával várja a látogatókat. Tőszomszédságában
a Tanyacsárda biztosít helyet a kellemes időtöltésnek. Magas szinten szolgálják
a falusi turizmust a tanyákon létrehozott magánvállalkozások - Ricsováry Major,
Kobza Tanya , Bujdosó Tanya.
|
Lajosmizse
településfejlesztője: |