Nyárlőrinc

Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság "fővárosától", Kecskeméttől 18 km-re délkeletre fekszik Északról a 44-es számú kecskemét-békéscsabai országúttal párhuzamosan futó vasútvonal a határ, amely Kecskemétet köti össze Kunszentmártonnal. A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a XIII. században. Teljes önállóságát 1950-ben érte el, ekkor a neve Nyárlőrincre változott. A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkerté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. A vadászat kedvelői a környező erdőállomány területén - amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot - hódolhatnak szenvedélyüknek. A lakosság jelentős hányada vállalkozói tevékenysége vagy alkalmazotti munkája mellett kiegészítő tevékenységként mezőgazdasági termeléssel is foglalkozik. Ebből adódóan magas színvonalú szőlő- és gyümölcstermesztési kultúra honosodott meg (alma, birsalma, őszi- és kopaszbarack, kajszibarack), amelyre alapozva két nagy feldolgozó cég tevékenykedik a községben, az Olympos-Top Kft. és a Szikrai Borászati Kft.